Olimpiai játékok

olimpiai_logo.jpg Az olimpiai játékok egy nemzetközi, több sportágat magába foglaló eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette.A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték,1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.
Az első ókori olimpiai játékokat (görög betűkkel: Ολυμπιακοί Αγώνες [olimpiákoj agónész] i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olimpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is.
Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatták az emberekkel, a London Review például azt írta, hogy „az olimpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek! Valóban meglepő hír…, hogy a klasszikus ókori játékokat Athén mellett újra felébresztették.”
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére.A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részvevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a résztvevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A legutóbbi nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt,míg a legutóbbi téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le.
Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.

Olimpiád

Az olimpiád fogalma a pánhellén játékok (olümpiai játékok, püthói játékok, iszthmoszi játékok és a nemeai játékok) tiszteletére alakult ki, mint a sportban használatos időszak. Felöleli két olimpia között eltelt négy évet. Korunkban időnként használják magára az olimpiai évre (amikor a téli vagy nyári olimpiát rendezik) is.

Az ókori olimpiai játékok

Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket,majd megállapította a „sztadion” versenytávját (görög: στάδιον, latin: stadium), amelynek nagysága Olümpiában 184,97 m volt (más görög városállamokban ettől eltérő méretű volt, például Athénban 192,27 m, Delphoiban 177,55 m). Egyébként 1 sztadion=6 plethron=600 pusz (görög láb).
Az első olimpiai játékokat az i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olimpia között eltelt időt olimpádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olimpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az időszámításunk előtti 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz (akinek óriási szobra Olümpiában állt és az isteni hős, Olümpia mitikus királynak, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt.

Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olimpiai játékok is erre a sorsra kerültek. A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel újra.
Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Míg az olajág szimbóluma elért egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig, számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany-, ezüst- és bronzérmek rendszere is új.

Az olimpiai játékok újjászületése

Bár a modern olimpiai játékok újjászületése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is (a 16. században) rendeztek az olimpiára emlékeztető sporteseményeket (Olimpick Games).
1833-ban a költő Panagiotisz Szucosz felvázolta egyik művében a játékok újjászületését. 1850-től az angliai Much Wenlockban új kezdeményezés indult „Olimpiai Csoport” néven. Később, 1859-ben „Wenlocki Olimpiai Játékok”-ra módosították a rendezvény nevét, majd „Wenlocki Évi Társadalmi Olimpiai Játékok” lett. A Wenlocki Olimpiai Társaságot 1860-ban alapították meg. A nagy-britanniai nemzeti olimpiai játékokat az alapító, William Penny Brooks szervezte meg 1866-ban a londoni a Crystal Palace-ban.
Ezalatt Athénban Evangelosz Zappasz, gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zappasz vállallta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek.

Bár a modern olimpiai játékok újjászületése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is (a 16. században) rendeztek az olimpiára emlékeztető sporteseményeket (Olimpick Games).
1833-ban a költő Panagiotisz Szucosz felvázolta egyik művében a játékok újjászületését. 1850-től az angliai Much Wenlockban új kezdeményezés indult „Olimpiai Csoport” néven. Később, 1859-ben „Wenlocki Olimpiai Játékok”-ra módosították a rendezvény nevét, majd „Wenlocki Évi Társadalmi Olimpiai Játékok” lett. A Wenlocki Olimpiai Társaságot 1860-ban alapították meg. A nagy-britanniai nemzeti olimpiai játékokat az alapító, William Penny Brooks szervezte meg 1866-ban a londoni a Crystal Palace-ban.
Ezalatt Athénban Evangelosz Zappasz, gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zappasz vállallta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek.

Az első NOB által rendezett olimpián kevesebb, mint 250 sportoló vett részt, ami a modern korban ugyan kevésnek számít, csakúgy, mint az olimpiai sportágak száma. Mindössze kilenc sportág szerepelt a programban: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. E sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta megszakítás nélkül szerepelnek az olimpiai sportágak között.
A görög kormány és a nagyközönség egyaránt lelkesedéssel fogadta az olimpiát, azt gondolták, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják le. A NOB másképp határozott, a következő helyszín a franciaországi Párizs volt. A párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.

A modern olimpiai játékok

Az első olimpia sikere után a következő olimpiai játékok vesztettek erejükből. A párizsi 1900-as és st. louisi 1904-es ünnepeket háttérbe szorították a világkiállítások, melyeket az olimpiai játékokkal azonos helyen és időben tartottak meg. Az 1906-os nem hivatalos játékokat (azért nem hivatalos, mert ez volt a második rendezvény a harmadik olimpiádon belül) Athénban rendezték meg, első alkalommal az Athénban rendezett olimpiák között. Bár a NOB akkoriban elismerte és támogatta ezeket a játékokat, jelenleg ezek az olimpiák nem hivatalosak, mint olimpiai játékok, a NOB álláspontja szerint. Az 1906-os pánhellén játékokra a világ minden tájáról, széles körben érkeztek sportolók (1904-ben az atléták 80%-a amerikai volt) és nagy mértékben növekedett az érdeklődés a közönség körében azáltal, hogy óriási változások mentek végbe mind a játékok méretét és népszerűségét illetően.
A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját. A Téli Olimpiai játékok kiterjedése és méretei messze elmaradnak nyári megfelelőjüktől. Például a 2006. évi téli olimpiai játékokon Torinóban, Olaszországban összesen 80 ország 2633 sportolója mérte össze erejét 84 versenyszámban. Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei. A 2000-es sydney-i játékokon nem kevesebb, mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, egy becslés szerint körülbelül 3,8 milliárd ember követte az olimpiai játékok eseményeit a televíziókban.Napjainkra a televíziós közvetítések jogának eladásai szerves részévé váltak annak a folyamatnak, melyben a szervező országok csökkenteni próbálnak a játékok megszervezéséből adódó költségeken.

A játékok finanszírozása a NOB és a rendező országok legnagyobb problémája. Bár lehetővé tették profi atléták szereplését, a velük érkező támogatások és nagyobb országok érdeklődése meg is oldották ezeket a financiális nehézségeket az 1980-as években, de a versenyzők, a média és a nézők egyre növekvő száma ezt egyre nehézkesebbé és költségesebbé tette az olimpiai játékokat rendező városok számára. Például a 2012-es londoni olimpiai játékokra előreláthatólag a város 9,345 milliárd fontot (ezzel felülmúlva a pekingi 40 milliárd $-t) fog a szervezésre költeni. Egyike a legnagyobb problémáknak az, hogy a rendező országok gazdaságának meg kell birkóznia ezekkel a terhekkel. Közösségi és egyesületi támogatások nagyban csökkenthetik az országok által elvállalt hitelek súlyát, viszont ahogy az olimpiai játékok és a NOB fejlődik, úgy a házigazda országoknak az olimpiai játékok megrendezését követően az elismerések és a vele járó pénzösszegek is.

Egyik módja a kiadások csökkentésének az, hogy némely eseményeket különböző városokban, vagy egy másik országban tartsák. Annak ellenére, hogy az olimpiai játékokat általában egy várossal azonosítják, az olimpiák nagy részében néhány versenyszámot, mint a labdarúgás és vitorlázás, más helyszíneken tartanak. A történelem során eddig mindössze három olimpiai játékot rendeztek meg egyszerre több országban: ezek 1920-ban, az antwerpeni játékokon a vitorlázó eseményeket Hollandiában tartották; az 1956-os melbourne-i játékokon a lovagló versenyeket Stockholmban bonyolították le, a szigorú ausztrál állatbeviteli szabályok miatt; a 2008-as pekingi olimpián szintén a lovasok mérhették össze erejüket egy másik tartományban, Hongkongban.
A 2008. évi nyári olimpiai játékokon 205 ország vett részt. Ez a szám észrevehetően magasabb az ENSZ-hez tartozó 193 tagállamnál. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezi a versenyzést azoknak a nemzeteknek, amelyek megfelelnek számos, a nemzetközi szervezetek által megkövetelt feltételeknek. Ennek eredménye, hogy kolóniák és gyarmatok tömegének nyílt lehetőség önálló csapatok és sportolók indítására az olimpiai játékokon, még abban az esetben is, ha a versenyző több állampolgársággal is rendelkezik. Ilyenek például Puerto Rico, Bermuda és Hongkong, ezen nemzetek önálló országként vesznek részt a játékokon, bár törvényesen egy másik államhoz tartoznak. 1980 óta Tajvan is résztvevő a NOB által készített különleges zászló alatt, mint Kínai Köztársaság. Egy évvel korábban a Kínai Népköztársaság megtagadta a részvételt, mert Tajvan Kínai Köztársaság néven versenyzett. A Marshall-szigeteki Köztársaságot a NOB 2006. február 9-én ismerte el mint olimpiai nemzet, ezért a 2008. évi nyári olimpiai játékokon részt is vehettek.

Minősítésed: Nincs Average: 4 (3 votes)

Lazapipa rádió

Lazapipa APRÓHIRDETÉS

Legfrissebb kép

2016_bpcgp_cel_07

Véletlenszerű kép

veszprem_clasic09este_16

Holdfázis Ma


CURRENT MOON


Reklám

Belépés

Hírek cimkefelhő:

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 76 vendég van a webhelyen.

Szülinaposaink:

Mosa (55)07/27

Friss hozzászólások

Lazapipa QR

Valutaváltó

firefoxajanl.jpg

Pontos idő

RSS | Hírdetési ajánlatok | Csak cigi! Térdelj és szeress! Fejleszti és üzemelteti: Qsa Entertainment