Migrén

mig.jpgA migrén a fejfájások egyik speciális változata, sokan az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják. A többnyire féloldali fejfájást sok esetben látászavarokból, vibráló, cikkcakkos fényekből álló migrénaura előzi meg. Mozgászavarok is jelentkezhetnek.

Féloldali jellege miatt a görögök hémikraniának, nevezték, a latin hemicrania forma közvetítésével innen származik az ófrancia migraine, magyarul migrén.

Ebben a neurológiai betegségben a népesség 10 %-a szenved. Nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. A fájdalom tipikusan visszatérő, lüktető, féloldalas, és rohamszerűen jelentkezik. Hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérheti.
A migrén kezelésének első kísérletei a középső kőkori koponyalékelések. Akkoriban a fejfájást és más neurológiai megbetegedéseket az embert megszálló gonosz szellemeknek, démonoknak tulajdonították. A koponyalékelés célja az volt, hogy ezeket a szellemeket kieresszék a fejből. A koponyalékelést különböző okokból, kultikus, misztikus okokból, vagy gyógyítás céljából végezték. A leletek szerint a betegek 50 %-a még éveket élt a beavatkozás után. A honfoglaló magyarok között is szokás volt az eljárás. Még a 17. században is végezték.Az ókori Egyiptomban más módszereket is ismertek. Az időszámításunk előtti 1550-re datált Ebers-papirusz különféle gyógymódokat ír le. Ezek egyikében harcsa csontvázának hamvával kellett bedörzsölni a fájós területet.Elsőként Hippokratész ismerte fel az aurát, mint a fejfájás előhírnökét. Ezt okolta azért, hogy a gyomorból gőzök szállnak fel, és fejfájást idéznek elő. A 2. században Aretaiosz írta le az általa heterocranianak nevezett migrén összes tünetét fejfájással, izzadással, hányingerrel és hányással. Galénosz nevezte először hemicranianak a betegséget,aminek keletkezéséért a túl sok sárga epét tette felelőssé.

A migrén központi idegrendszeri eredetét Thomas Willis említette először 1664-ben az agyi erek tágulásával együtt. Ekkoriban higanyvegyületekkel, kálium-cianiddal, ebvésszel, nadragulyával és gyűszűvirággal kezelték a migrént.

William H. Thompson 1884-ben hatásosnak találta az anyarozs kivonatát a migrénre, ezzel megvetette a modern migrénterápia alapjait. Ennek hatóanyagát, az ergotamint Arthur Stoll izolálta először 1920-ban. Az ergotamin hatásmechanizmusának felfedezése újabb gyógyszerek, a triptánok kifejlesztéséhez vezetett.

A betegség pontos oka nem ismert, az agyi erek görcsös összehúzódását majd kitágulását, valamint egyfajta hátulról előre, hullámként terjedő agyi működészavart sejtenek a panaszok mögött.

Mivel az ipari országokban az utóbbi negyven évben gyakorisága a kétszeresére-háromszorosára nőtt, ezért feltételezik, hogy a környezeti tényezők és az életmód is szerepet játszik kialakulásában. Az arra érzékeny egyéneknél bizonyos anyagok és helyzetek rohamot váltanak ki. Ide tartoznak a hormonális változások, a stressz, az alvás, és az élelmiszerek.

Ezek a tényezők egyénenként különbözők, és a fejfájások naplózásával mutathatók ki.

A leggyakoribb rohamokozók a stressz, az életritmus felborulása, a kialvatlanság vagy a túl sok alvás és a környezet.[4] Néhány betegnél a roham a stressz elmúlása után jelentkezik, például hétvégén. A leggyakoribb rohamkiváltó környezeti ingerek az időjárás és a szagok.

A nőknél még a havi ciklussal járó hormonális változások is a gyakoribb rohamkiváltók közé tartoznak. A migrénes nők felénél jelentkezik ez a probléma. A leginkább veszélyeztetett időszak a késői sárgatestfázis vagy a fogamzásgátlók szedésének szünete.
A migrénesek kétharmada összefüggést lát bizonyos élelmiszerek vagy élvezeti szerek fogyasztása és a rohamok fellépése között. A leggyakoribb ilyen cikk az alkohol. Emellett a glutamát-, a tiramin-, a hisztamin-, és a szerotonintartalmú élelmiszerek és élvezeti szerek is gyakran keltenek rohamokat, például a vörösbor, a csokoládé és a sajt. A kávét is gyakran hibáztatják.Sok beteg azonban az aurafázisban különösen kíván egyes élelmiszereket vagy élvezeti szereket, és ezeket tévesen teszi felelőssé a rohamért. Így túlbecsülik az élelmiszerek és élvezeti szerek jelentőségét a rohamok kiváltásában. Egyes gyógyszerek, különösen a nitrogénmonoxidot felszabadító értágítók is kelthetnek rohamokat.

A migrén kortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet. Családi halmozódások vizsgálata során egy bizonyos öröklődési hajlamot is megállapítottak, mely talaján gyakrabban alakul ki. Előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12%, ezen belül leggyakoribb a 20-50 közötti nők körében, ebben a csoportban 20-25%-ot is elér a gyakorisága.

A legtöbb beteg a 25 és 45 év közötti korosztályhoz tartozik, de a betegség már gyermekkorban elkezdődhet. Gyakorisága kamaszkorra az összes fejfájás 20 %-ára nő. A gyerekeknél nincs különbség a nemek közötti gyakoriságban, csak a nemi érés után válik gyakoribbá a nők körében. A férfiak gyakrabban szenvednek atípusos migrénben, ezért feltehetően ritkábban ismerik fel náluk a betegséget.
Éppen ezért a gyakorisági adatokat kritikusan kell szemlélni. Gyakorisága miatt a gazdasági jelentősége sem lebecsülendő, mind a kezelésére fordított költségek, mind a kiesett munkaidő, mind a termelőképesség csökkenése miatt.A migrén rohamok formájában jelentkezik, melyek 4 órától 3 napig tarthatnak. Van, akinél egész életében csak egyetlen roham történik, mások akár havi 6-8 rohamot is átélhetnek rendszeresen, de náluk is előfordulhat több hónapos, esetleg több éves rohammentes időszak.

Az egyértelműen diagnosztizált aura nélküli migrénnek nincsen jelentősebb egészségi következménye. Az aurával járó migrének esetén egyes kutatások szerint fokozódik egy esetleges stroke, agyi katasztrófa esélye.

A rendszeresen visszatérő súlyos migrénrohamok a roham alatt teljes munkaképtelenséget okozhatnak, annak minden társadalmi és gazdasági vonzatával, sok migrénes a munkahely elvesztése miatt félelmében szinte munkaképtelen állapotban is dolgozni kényszerül. A fejfájásos roham, de különösen a megelőző aurajelenség a közlekedési, vezetési képességet erősen rontja. Aurajelenség alatt vezetni nem tanácsos.

A betegek egy része a rohamokat már egy nappal előre megérzi, elsősorban hangulatváltozás hívhatja fel a közelgő rohamra a figyelmet. Ezt a szakirodalomban prodromának nevezik. Jellemző tünetei közé tartozik az aluszékonyság, szokatlan fáradtság, felvillanyozottság, eufória, felfokozott étvágy, szénhidrát tartalmú ételek, csokoládé kívánása.

A rohamok kb. negyedét látászavar, úgynevezett migrénaura vezeti be, ilyenkor előfordul, hogy a látótér egy részén csak fekete, vagy vibráló ezüstös folt van, máskor villogó pontok vagy fényes, esetleg színes cikkcakkos vonalak, részleges látáskimaradás, a térlátás elvesztése, csőlátás, gömb vagy csillag alakzatok jelennek meg. Ezek a jelenségek fokozatosan alakulnak ki és általában fél óra alatt megszűnnek. Néhány művészt megihlettek ezek a vizuális jelenségek.

Ennél jóval ritkábban a végtagok zsibbadása, gyengesége, beszédzavar vagy szédülés is előfordulhat. Migrén esetén ezeket is aurának nevezik. Előfordul az is, hogy valakinek vannak aurával bevezetett rohamai, máskor csak fejfájás aura nélkül és megint máskor esetleg csak az auratünet jelenik meg. Az aurás tünetek lezajlása után egy órán belül jelentkezik a fejfájás.

A migrénaurára jellemző az érzészavar vándorlása, vagy átalakulása. Ez a mozgás az agyban is megfigyelhető. Lassú megjelenése és elmúlása, valamint dinamikája miatt jól elkülöníthető más neurológiai megbetegedésektől, például az epilepsziás rohamoktól. Az aura nem károsítja az agyszöveteket, és nem tart tovább egy óránál.

A aurajelenséget követő fájdalom a mérsékelttől a szinte elviselhetetlenig előfordulhat, általában lüktetőgörcsös jellegű. Az esetek 70%-ában féloldali, és leginkább a homlokot, a tarkót és a szemtájékot érinti. Szinte mindig hányinger (80%), de legalábbis étvágytalanság (több, mint 80%), máskor hányás (40–50%) , a külvilág ingerei (fények 60%, hangok 50%, szagok 10-30%) iránti fokozott érzékenység kíséri. Mozgás hatására a fájdalom erősödik. Időtartama egy óra és három nap között változik. A gyerekek rohamai rövidebbek, és gyakrabban kétoldaliak a homlok és a halánték területén. Náluk gyakoribb a zajérzékenység, a szédülés és az egyensúlyzavar.

A migrén egyes formáiban a fejfájásos szakasz elmarad.

A betegek többsége a roham alatt gyakorlatilag nem tudja ellátni napi teendőit, legjobb, ha sötét, csendes, nyugodt szobában le tudnak feküdni, ahol nem zavarja őket senki.
A fejfájás elmúlását több napos fáradtság, izomláz és izomfájdalom kísérheti. A beteg "kifacsartnak" érezheti magát, de vannak, akik a roham elmúltával kipihentnek, feltöltődöttnek érzik magukat.

No votes yet

Lazapipa rádió

Lazapipa APRÓHIRDETÉS

Legfrissebb kép

2016_bpcgp_cel_07

Véletlenszerű kép

lazaracing_3_nap_243

Holdfázis Ma


CURRENT MOON


Reklám

Belépés

Hírek cimkefelhő:

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 71 vendég van a webhelyen.

Szülinaposaink:

keso (46)03/30
TakiPapa (56)03/31

Friss hozzászólások

Lazapipa QR

Valutaváltó

firefoxajanl.jpg

Pontos idő

RSS | Hírdetési ajánlatok | Csak cigi! Térdelj és szeress! Fejleszti és üzemelteti: Qsa Entertainment